Pogányoknak általában a több-isten hívő (politeista), sámánista, vagy valamely természeti vallás követőit nevezik. Szövegkörnyezettől függően valamennyi nem egyistenhívő népre (például a kereszténység előtti magyarokra is) vonatkoztathatjuk. Igazából tágabb értelemben bárkire ráhúzható a jelző, hívják így a nem-keresztényeket, a nem-mohamedánt, nem-zsidókat is, szövegkörnyezettől függően még a keleti vallások hívei, és így minden nem egyistenhívő nép is tartozhat ide. Ahogy a hitetlenek vagy a megkereszteletlenek is egyaránt szokták ezen jelzővel illetni. Nyilván egyik ősi vallás követői sem használták magukra ezt a kifejezést, lévén akkor a fogalom még nem is létezett.

Rövid elemzés után a latin paganusból kiindulva, mely „vidéken lakót”, „falusit” jelent, jutunk el a végső megfejtésig.  Évszázadok alatt számos módosításon esett át, külön korok külön definíciót rendeltek a fogalomhoz. A vidéki, földműves jelentés idővel eljutott a nem-keresztény meghatározásig, ennek oka talán az lehetett, hogy vidéken nehezebben tört utat magának a keresztény vallás.

A Pogányság mai használatban az első sorban feltüntetett vallások gyűjtőneve, a pogányok pedig ezen vallások követői. A huszadik századra talán ez bővült az Újpogányság fogalomkörével, mely vallások követői a Föld és teremtményei tiszteletét hirdetik. Feltámasztották az ősi mitológiákat, némelyikük erőteljesen hisz a mágiában, akár az újjászületésben is. Szinte ahány újpogány vallás, annyi különböző hitrendszer létezik, és ezek igen változatosak. Legismertebbek talán a Wicca, Asatru, Sámánizmus, Druidizmus. De ezekről talán majd később többet…

Vlad